Matolcsy György jegybankelnök hétfőn megjelent publicisztikájában érvelt amellett, hogy őszintén szembe kell nézni az évtizedünk kockázataival. Egyúttal lényeges kritikát fogalmaz meg, amikor azt írja, hogy Magyarország nem rendelkezik világos jövőképpel a felzárkózás érdekében és a megvalósítási stratégia is hiányzik.
A gazdaság vártnál lassabb második negyedévi teljesítménye, az eddigi államháztartási adatok és a tervezett, újabb gazdaságvédelmi lépések alapján a költségvetési hiány a bruttó hazai termék 7-9%-a lehet - jelentette be közleményében a Pénzügyminisztérium.
864 milliárd dolláros költségvetési hiánnyal zárta június hónapot az amerikai szövetségi állam, ami nagyobb a teljes tavalyi éves hiánynál – írja a MarketWatch.
Minden idők második legnagyobb egyhavi hiánya alakult ki idén júniusban a magyar központi költségvetésben, 785,5 milliárd forintos, és mivel a megelőző hónapokban is masszív deficitről számolt be a Pénzügyminisztérium a koronavírus-válság hatására, így a félév végére már ötször akkora a deficit, 1837 milliárd forint, mint amit eredetileg a kormány az egész évre tervezett. Azóta persze már a tárca előrejelzése is jócskán változott, májusban 1890 milliárdos éves hiányt vázoltak. Az, hogy június végéig összesen 520 milliárd forintot költött a kormány a járványhoz kapcsolódó egészségügyi eszközbeszerzésekre, jól mutatja, hogy tényleg felső korlát nélkül megy a költekezés a járvány időszakában.
A koronavírus kitörése alaposan átírta a kormány terveit, ám a járvány nem vetette vissza a költekezési kedvét, sőt. A jövő évi költségvetés kitekintő fejezetének vizsgálata azt mutatja, hogy a kormány sokkal nagyobb összeget oszt újra az állami büdzsén keresztül, mint azt korábban tervezte, de nem minden kiadási célt engedi elszállni.
Csaknem a duplájára emelkedett az egy évvel korábbinak az amerikai költségvetés májusi, illetve nyolchavi halmozott hiánya.
Májusban 324 milliárd forintos hiány alakult ki a központi költségvetésben a Pénzügyminisztérium előzetes tájékoztatása szerint. A járvány elleni védekezés, valamint a gazdaság támogatásának lépései okozták elsősorban a soha nem látott méretű ötödik havi hiányt.
Magyarország a gázpedált nyomta az elmúlt években, hogy visszaépítse a világgazdasági válság során elveszített növekedéséi képességet. Sejthető volt, hogy ez egy kockázatos út, a koronavírus-válságban pedig már az is kezd látszani, hogy mennyire az volt. Milyen helyzetben várta az MNB, a költségvetés, és a vállalatok a válságot? Mi a legjobb útja a kárenyhítésnek?
Néhány hónapja még elképzelhetetlen lett volna, hogy olyan nagyfokú költségvetési költekezésbe kezdjen a Merkel-kormány, mint amit a szerda éjjeli újabb, váratlanul nagy bejelentés is tükröz, igaz néhány hónapja még az is elképzelhetetlen volt, hogy egy vírus ekkora globális válságot okozzon. Mindenesetre kifejezetten fontos fejlemény, hogy Európa legnagyobb gazdasága, amelyet 2013-tól egy alkotmányos szabály is a folyamatosan pozitív költségvetési egyenlegre sarkallt, most „saját jogon” a GDP-je legalább 6%-át kitevő költekezést hajt végre. Ez, illetve az uniós helyreállítási alaphoz tett német-francia javaslat tényleg markáns fordulatot jelez a berlini vezetésben a költségvetési költekezés szükségességével kapcsolatban. A fordulat azon a felismerésen alapul, hogy most tényleg a zsebbe kell nyúlni a még nagyobb bajok megelőzése érdekében. Ez a magatartás viszont nemcsak Németország, hanem az egész kontinens gazdasági kilátásait is javítja és például a német autógyártóknak adott többlet támogatással áttételesen a magyar járműszektorra is kihat.
Az év elején még senki sem gondolta, mi vár ránk idén, remek kilátások voltak 2020-ra. Azonban a koronavírus globális elterjedése rengeteg rekordot döntött meg, és olyan dolgok történtek ráadásul csőstül, amire legmerészebb álmainkban sem gondoltunk.
Mindenki csak találgatja, hogy mennyire hagy mély nyomot a magyar gazdaságban idén a koronavírus-válság és ez mit okoz a költségvetésben. Ebben a tekintetben a kormány sem túl bőbeszédű, a járvány büdzsére gyakorolt részletes hatásait ugyanis nem árulta el. Pedig ezek a kérdések a 2021-es kilátások és így a költségvetési folyamatok szempontjából is meghatározóak. A Portfolio azonban rábukkant olyan adatsorokra, amelyekből kikövetkeztethető, hogy mire számít valójában a kormány a koronavírus következményei tekintetében. Ez alapján pedig már megvizsgálható az a kérdés is, hogy a kormány ceruzája mennyire fogott vastagon, amikor a jövő évi költségvetés bevételi oldalát kellett terveznie.
Az eredeti tervekhez képest egy hét csúszással, de még így is - a hagyományokhoz híven - nagyon korán ismerheti meg mindenki a 2021-es költségvetést, kedden ugyanis (a legutóbbi tervek szerint legalábbis) Varga Mihály pénzügyminiszter beterjeszti az erről szóló törvényjavaslatot a parlamentnek. Az utolsó pillanatban felülvizsgált hiánycél, többletforrás az egészségügy átalakítására, a 13. havi nyugdíj finanszírozása, érdemben növekvő, 2550 milliárd forintos Gazdaságvédelmi Alap, 2000 milliárd forint feletti állami beruházás - néhány kiemelt fejlemény a jövő évi büdzséből. Összegyűjtöttük, hogy mit tudunk már most a kormány jövő évi terveiről.
A kormány jövőre 2,9%-os GDP-arányos hiánycélt tervez - derül ki a Költségvetési Tanács csütörtökön közzétett, a jövő évi költségvetési tervezetről alkotott véleményéből. Mindez azt is jelenti, hogy a kormány néhány két hét alatt vizsgálta felül a jövőre tervezett hiánycélját. A KT szerint a jövő évre tervezett szabad tartalék összege nem tűnik megfelelőnek és további érdekessége a tervezetnek, hogy a kormány készül valamire az egészségbiztosítási alappal.
A Költségvetési Tanács (KT) a jövő hét végére alakíthatja ki véleményét a 2021-es költségvetési törvény tervezetéről.
Nagyon súlyos, 7,7%-os recessziót vár idénre az Európai Bizottság a koronavírus-válság miatt az eurózóna 19 tagállama átlagában, ami után jövőre majd remélhetőleg gyors, 6,3%-os felpattanás jön – közölte a brüsszeli testület a mai tavaszi előrejelzései között. Az olasz számok különösen aggasztóak: 9,5%-os recesszió mellett idén 11,1%-os GDP-arányos államháztartási hiány várható, így a tavaly év végi 134,8%-ról idén 158,9%-ra felrobban az adósságráta. Ha majd talpra tud állni jövőre az olasz gazdaság, akkor remélhetőleg 153,6%-ra visszasüllyed a ráta.
Nagy visszhangot váltott ki a Soros György által támogatott, valójában először a spanyol kormány által felvetett ötlet egy új típusú uniós adósságpapírról. A felvetés egy olyan nagyösszegű (1500 Mrd eurós) örökjáradék kötvény kibocsátásáról szól, amely forrását képezné az uniós költségvetést 2021-től kiegészítő helyreállítási alapnak. A Portfolio cikke szerint az ötlet kezd érdemi megfontolás tárgyává válni a Bizottságban. Az örökjáradék kötvény nem annyira szokatlan adósságeszköz, mint ahogy elsőre tűnik, de nem is csodaszer, amely megoldaná egy csapásra az EU költségvetésének megemelni kívánt forrásigényét. S főleg nem hidalja át azokat az alapvető véleménykülönbségeket, melyek az EU közös adósság finanszírozása kapcsán feszülnek egyes déli, illetve északi tagállamok között. Nézzük a problémákat, köztük olyanokat, amelyek a vitában részben még egyáltalán nem merültek fel.
A spanyol kormány a gazdaság teljesítményének 9,2 százalékos csökkenésére számít idén - jelentette be a gazdaságért felelős miniszterelnök-helyettes pénteki sajtótájékoztatóján Madridban.
A spanyol bruttó hazai termék az idén akár 12,4 százalékkal is visszaeshet a koronavírus-járvány miatt a spanyol jegybank hétfőn publikált prognózisa szerint.
Csehország idei költségvetési hiánya elérheti a 300 milliárd koronát (4050 milliárd forint). Alena Schillerová cseh pénzügyminiszter ezért hétfőn javasolni fogja, hogy a kormány terjessze a parlament elé a megfelelő törvénymódosítást, amely az eddigi 200 milliárdról 300 milliárdra emelné a deficitet.
Nagy érdeklődéssel olvasom a hazai közgazdászok véleményeit a jelen helyzetről, a válságkezelés lehetséges módjairól. A javaslatoknak azon részével teljes mértékben egyetértek, ami az expanzív, proaktív és jelentős volumenű monetáris politikai élénkítéseket szorgalmazta és szorgalmazza, és egyetértek a jegybank eddig megvalósított módszereivel, eszközeivel is, azonban azokkal a véleményekkel ezúton is szeretnék vitatkozni, amelyek a nagy volumenű költségvetési hiánynövelést, valamint a kiadások részben szociális alapú elköltését is szorgalmazzák.
Ellenkező esetben teljes katasztrófától tartanak.
Egy demokrata közben Salvadorba utazott.
Itt vannak a legfontosabb tudnivalók.
Kemény nap vár a forintra, az EKB kamatdöntése már csak jutalomjáték lesz.
Érdemes időben észbe kapni.
Geopolitikai fegyver kerülhet az EU kezébe.
Az ALTEO szakértőivel beszélgettünk.
Erről és a magyar nyugdíjasokról volt szó a keddi Checklistben.
